Orbán Viktor tusnádfürdői beszédben ismét felmerül a demokrácia értelmezésének kérdése, de a jobboldal még mindig a baloldallal szemben kívánja meghatározni magát.
A szociális jobboldal kialakításában azonban nem tisztázta egyértelműen, hogy milyen jellegű szerepvállalást vár el a középosztálytól a szegénység elleni küzdelemben.
kép: nol.hu
Tusnádfürdő jelentősége főként abban rejlik, hogy az ott elhangzott orbáni gondolatokat az éves programadó beszédek közé sorolják. A politikai uborkaszezon kellős közepén végre történik valami: olyan üzenetek hangzanak el a miniszterelnök részéről, amik nagymértékben befolyásolják az ország rövidtávú irányvonalait.
Bár az idei beszéd jóval kisebb külföldi visszhangot váltott ki, mint az azt megelőző, illiberális államról szóló gondolatok, ettől függetlenül éppolyan fontosak.
A beszéd két fő mondanivalója Európa átalakulása, és az ebből levezetett magyar jobboldal változása.
Európa átalakul
Jelenleg új korszak kapujában állunk a miniszterelnök szerint, ezt pedig pozitív változásként festi le, amely meghaladja az eddig jellemző morális relativizmust és egyben magába építi a posztmateriális értékeket. Ez a folyamat egyfajta egyensúlykeresés, amelynek további pozitív hozadéka Orbán Viktor szerint, hogy kilépünk a politikai korrektség árnyékából, ami leegyszerűsítő és megbélyegző módon bánt az olyan, valós politikai tartalommal bíró kifejezésekkel, mint „család” vagy „nemzet”. Ha leszámolunk ezzel a látszattal, egy nyitottabb és tisztább politika valósulhat meg. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy mennyire vagyunk képesek enélkül megérteni a politikai események valós tartalmát, mondanivalóját, szándékait.
A magyar jobboldal változása
Orbán elismeri, hogy a jobboldal-baloldal felosztás értelmét vesztette Magyarországon, ugyanakkor fennmaradt a dichotómia és még mindig a baloldallal szemben kívánják magukat meghatározni. Elmondja, hogy a magyar jobboldalon már 2003-ban elindult egy koraérett változás, ami Európa kulturális változásaira reagált, ám ezt a baloldal nem ismerte fel.
A beszédben ismét felmerül a demokrácia értelmezésének kérdése, ami a tavaly elhangzott beszéd enyhítéseként fogható fel. A demokráciáról alkotott elképzelését néhány jellemzővel írta le, mint: nemzeti, demokrata, versenypárti, szociális.
Érdekes módon mindezen elképzelések ellentételezéseként a népakarat felülről irányított kifejezésként írta le, amit ki kell alakítani, nem pedig becsatornázandó jelenséget. Ez jócskán eltér a liberális demokrácia által vallott elképzeléstől.
A jobboldal változásának irányát a „szociális jobboldal” kifejezéssel írta le, amiben a középosztály játssza a főszerepet. Őket kívánja a szegényebb csoportok fő segítőjeként megmozgatni. Véleménye szerint, ez a középosztálynak is érdeke, hogy ők nyissák meg a szegénységből való kiemelkedés lehetőségét. Ennek mikéntjéről nem beszélt a miniszterelnök, így nem teljesen világos, hogy állami szinten kívánnak többletterheket róni a középosztályra, vagy pusztán a lecsúszás fenyegető veszélyével érvelve, önkéntes alapú felhívás volt-e a részéről.
