Az alábbi írásom Közpolitika órára készített beadandóm rövidített változata, aminek középpontjában a felsőoktatási röghöz kötés koncepciója áll.
A hallgatói szerződés, más néven felsőoktatási röghöz kötés egy új koncepció a frissen elkészült felsőoktatási törvényben. Fogadtatását illetően fontos, hogy rendkívül szélsőséges véleményeket kapott nyilvánosságra hozatala után. Egyesek üdvözítették a szigorúbb bekerülési feltételeket, a hallgatók többsége viszont szilárdan ellenzi egyes pontjait, például a vizsgarendszer szigorítását.
Már az elején szeretném tisztázni, hogy az Erasmus és hasonló célból tett külföldi egyetemen való „áthallgatás” nem ide tartozik a törvény szerint „46.§ (4) A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból olyan felsőoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat, amelyek az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban működnek, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai (…)”
A témát, feladatom szerint egy közpolitikai ciklusba ágyazva fogom elemezni, lépésről lépésre követve a folyamatokat. Mivel ezek a lépések nem minden esetben a nyilvánosság előtt zajlottak, lesznek benne „nagyobb lépések”.( net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi )
A kormány első hivatalos megnyilvánulása e téren 2010. augusztus 26-án a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (nefmi) honlapjára feltett közlemény, melyben még nem kerül szóba a hallgatói szerződés. ( www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/nemzeti-tanevnyitora-100826 )
Mint azt szeptemberben egy hamis vitairat cáfolatában írták, a kormány: „haladéktalanul megkezdte az elmúlt nyolc esztendőben tönkretett iskolarendszer újjáépítését” ( www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/vitairat-kozoktatasi ). Ekkor már közkézen forgott a felsőoktatásról szóló vitairata, ami erős tiltakozást váltott ki még a Facebookon is. A létrehozott „Tiltakozzunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen” eseményhez 17 ezren csatlakoztak néhány nap alatt. Hangsúlyoznám: ekkor még nem volt tervezet, de az értékek artikulációja már megkezdődött. Az ellenzők között különböző indokok voltak, így például „A Fidesz és az ókonzervatív KDNP meg akarja szüntetni a hallgatók beleszólását saját ügyeikbe.”( hvg.hu/karrier/20101025_facebook_felsooktatas_kozoktatas_torveny ) Mindezen kijelentések úgy kerültek napvilágra, hogy hivatalos álláspont még nem volt. De hiba-e a heves ellenzés egy vitairatnak? Közpolitikai szempontból nem, ugyanis érzékelteti a törvényhozókkal az általuk keltett feszültséget. Bármennyire is nincs alternatívája az ellenzőknek, el kell fogadni és meg kell hallgatni álláspontjukat.
Eközben a Parlamentben Osztolykán Ágnes(LMP) Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt kérdezte az új közoktatási és felsőoktatási törvény előkészítésében résztvevő szakemberekkel és szervezetekkel kapcsolatban. Hoffmann Rózsa szép és kerek válaszát inkább nem foglalnám össze, hassanak most inkább az ő szavai: „Egy törvényt kétféleképpen lehet − legalábbis elméletileg − előkészíteni. Az egyik az, hogy éveken át tartó, hosszas vitával, akár a Rákos mezején összegyűlve, mindenki véleményét kikérjük. Így a végén talán meg lehet fogalmazni egy törvényt, de azzal még mindig nem fog mindenki egyetérteni.
A másik megoldás az lehet, hogy összeül egy kisebb csoport, kidolgoz egy koncepciót, és utána azt vitára bocsátja. Mi egy köztes megoldást választottunk. A jogalkotási rend azt írja elő, hogy miután a kormány elfogadta a törvény koncepcióját, a törvényt társadalmi vitára kell bocsátani. Szándékaink szerint ez februárban fog megtörténni. De ez korántsem jelenti azt, hogy csak februárban állunk ki a törvénnyel a nyilvánosság elé.” A bökkenő csak az, hogy amit a kormány elfogad, a kétharmados felhatalmazásával, akár törvényt is csinálhat belőle. De tovább olvasva Hoffmann Rózsa választ: „Tavaly és idén is számos szakmai konferencián vitattuk meg a törvény alapelveit, amelyek a Kereszténydemokrata Néppárt honlapján mindmáig megtalálhatók. Nincs tehát szó semmilyen titkos összejövetelről, nyíltak a szándékaink és céljaink.
A sajtót és önt is meglehetősen izgatja, hogy kik dolgoztak a koncepción. Ők voltak azok, akik vállalták, hogy a nyári hőségben egy hetet ingyen és bérmentve arra szánjanak, hogy az általunk feltett kérdéseket megválaszolják. Mindannyian gyakorlati szakemberek. Pénzt nem kaptak a munkájukért, szerződést nem kötöttünk velük, a nevük maradjon egyelőre titok.”( hoffmannrozsa.hu/parlament/valasz-osztolykan-agnes-lmp-napirend-elotti-felszolalasara ) Bár az utolsó mondat nem túl megnyugtató egy bizonytalan embernek, hiszen most én is az vagyok, mert az új törvény engem is érint, ezért utána jártam a KDNP honlapján fent lévő szakmai anyagnak, ami már évek óta alakul.Viszont, ami most számunkra fontos: céljai között nem szerepel a hallgató szerződés. ( kdnp.hu/kdnp/oktatas )
Rendkívül érdekesnek tartom viszont azt a momentumot, hogy Hoffmann Rózsa 2010. október 8-9-én „Youth on the Move - Mozgásban az Ifjúság” című rendezvényen a soros elnökség távlati programjáról beszélve szóba hozta a „magyar oktatási rendszer képviselői az Európai Unió területén adott oktatási-tanulási, valamint képzési és munkalehetőségekkel magyar és európai állampolgárokként is élni tudjanak.” ( www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/nemzedekek-kapcsolata-europaban ) Ez némileg ellenkezik a röghöz kötés elemével, de ha jobban megvizsgáljuk, annyira mégsem. Az eleve külföldi egyetemre való jelentkezést ugyanis szintén lefedi a kijelentés és a friss diplomások itthon maradásáról még mindig semmi.
Keresztes Péter, a Műegyetem Hallgatói képviseletének elnöke 2010. október 23-i beszédében kihangsúlyozta „aki a hallgatóság ellen cselekszik, az ifjúság ellen cselekszik” és kritikaként felhozza, hogy „az intézményi autonómiát nyomokban sem tartalmazza”, továbbá elfogadhatatlannak tartja, hogy a hallgatók nem tudnak beleszólni saját ügyeikbe sem. Majd felkérte Orbán Viktort a hallgatók jogainak védelmére. (www.facebook.com/video/video.php )
2010. október 25-én a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján közzé tették, hogy november 3-tól nyilvánosságra hozzák a felsőoktatási törvény tervezetét, a konzultáció kezdetének is ezt az időpontot adták meg.
Ezt olvasván az ember végre felsóhajt, hogy „végre, nem csak a médiumokon keresztül történő egymásnak üzengetés lesz”. A közlemény által Hoffmann Rózsa kiemeli az idő szorítását, hogy minél gyorsabban ismerjék meg az illetékesek a dokumentumot. ( www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/ftv-november-3 )
Hiller István (MSZP) szerint: „tisztességtelen magyar gyakorlatnak megfelelően (…)munkaanyagokat, amelyeket az alkotók még nem a nyilvánosságnak szántak”. A fent említett nefmi honlapon közölt adatok szerint ennek nincs valóság alapja.
A közleményt követően egy felhívásra lehetünk figyelmesek a minisztérium honlapján: „Kedves Egyetemisták, Főiskolások! A NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkársága november 3-tól az interneten konzultációt indít az új felsősoktatási törvény vitairatáról.”( www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/kedves-egyetemistak )
Ezután Dux László, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a megígértek szerint ismertette az új felsőoktatási törvény koncepciójának főbb alapelemeit november 3-án.
2010. november 12-én a Magyar Rektori Konferencia mondott véleményt az új felsőoktatási törvény tervezetéről, ekkor már láthatóan megindult az érdemi egyeztetés az egyetemi vezetés felsőbb köreivel. Hoffmann Rózsa nyilatkozatában kiemelte, hogy megindult a párbeszéd az államtitkárság és az egyetemek között.
Mint azt Nagy Dávid a HÖOK leendő elnöke a HÖOKTükör decemberi számában nyilatkozta „Ha végre sikerül elérnünk, hogy értékelhető felsőoktatási törvény-koncepció szülessen, nagy hangsúlyt kell fektetni a HÖOK és az intézményi HÖK-ök pr-jára, országos megítélésének javítására. A kormányzat, úgy érezzük, számon tart minket és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyes államtitkárságaitól eltekintve is követi tevékenységüket.”( www.hook.hu/c/document_library/get_file ) A kérdés természetesen az, hogy a HÖOK szerint mi számít „értékelhető” koncepciónak. Koncepciójukat nyilvánosságra tették novemberben, amit előzőleg megvitattak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Közgyűlésén, Szombathelyen. ( www.hook.hu/c/document_library/get_file )
A már említett illetékes minisztérium honlapján csak december 9-én kerül fel a megtörtént egyeztetés a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának delegációjával. A hallgatói képviselet részéről jelen volt Körösparti Péter, a HÖOK elnöke, Nagy Dávid, a szervezet alelnöke és Keresztes Péter, a Műegyetemi Egyetemi Hallgató Képviselet elnöke. A közlemény szerint a tárgyalást mindkét fél részéről „nyitott hozzáállás jellemezte”. ( www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/hook-egyeztetes ) Ennek folytatása a január 14-i egyeztetés, melyet Nagy Dávid konstruktívnak és előremuta¬tónak nevezett, ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy olyan „Mintha csak minden előzmény nélkül az ölükbe hullott volna a lehetőség.” ( www.hook.hu/c/document_library/get_file )
Ezután egy ideig csend volt a törvény körül, de mint tudjuk, a közpolitikai folyamat egy hosszú folyamat, aminek rétegei folyamatosan rakódnak egymásra. 2011 májusában Farkas Gergely (Jobbik) azonnali kérdést intézett Hoffmann Rózsához, melyben az átszervezés indokaira kérdezett rá. Az államtitkár válaszában elmondta, hogy épp egy hete egyeztettek a pedagógus-szakszervezettel. Indokának legfőbb pontja a racionalizálás. ( hoffmannrozsa.hu/parlament/az-orszaggyules-tavaszi-ulesszakanak-26-ulesnapja-2011-majus-9-en-hetfon )
Már ezen elemek alapján is látszódik, hogy a kormány komolyan vette az egyeztetést és nem szándékozott belőle senkit sem kihagyni. Az oktatás különböző szintjeit emelte be az előkészítésbe, bár a koncepció legfőbb elemein nem változtatott a 2011 októberi tüntetések dacára sem.( eduline.hu/felsooktatas/2011/9/27/20110927_oktober_1_tuntetes_hallgatoi_halozat ) A HÖOK azt hangoztatta, hogy a röghöz kötés nem alternatíva. Böngészhetjük ezek után a különböző hírforrásokat. Az egyeztetési és a különböző alternatívák kiértékelését követően új stádiumba lépett a törvényalkotás.
Bár voltak különböző hírek a koalíción belüli eltérő véleményekről a törvény tervezetével kapcsolatban, Orbán Viktor kiállt a tervezet mellett. a továbbiakban pedig nyíltan cáfolták, hogy bármiféle bizonytalanság és ellentét lenne a koalíción belül. A Fidesz-KDNP végül teljes mellszélességében kiállt mint a köznevelési, mint a felsőoktatási törvény mellett.
2011. december 23-án végül elfogadta az Országgyűlés a törvényt. Ez esetben érdemesnek tartom a szavazati arányokról pár szót ejteni, ugyanis 243 igen és 37 nem ellenében fogadták el. Akárhogy is nézzük, ez bizony nem csak a Fidesz kétharmados támogatása, hanem jócskán hozzájárultak az ellenzéki erők is.
A 2005. évi CXXXIX. törvény tehát tartalmazza a felsőoktatás koncepcióját, mely az egyeztetések során nem váltott ki egyetlen vagy néhány érdemi ponton kellő ellenkezést a szervezetekből. Pontos részleteket még nem tudunk, mivel külön kormányrendeletben lesz szabályozva, az viszont biztos, hogy minden államtól legalább minimális támogatást (ösztöndíjat) kapó hallgatónak meg kell kötnie. Hogy ez milyen módon fog zajlani, pl.: külön számlán mindenkinek a nevén, vagy egy közös számla, ez még nem látható előre.
A Fidesz-KDNP a közpolitikai ciklusnak megfelelően végrehajtotta a törvény tervezetét. Normális esetben némileg kevés lenne az erre szánt idő, de mivel bizonyítottan nem egy új, hanem már régóta formálódó koncepcióról van szó, ezt is elégségesnek vehetjük.
a szervezetek száma véleményem szerint megfelelő volt és az érintett hierarchia minden szintjét képviselték az egyeztetések során.
A hallgatói szerződésről lényegében most sem tudunk többet, mint az elején. Látszólag. Az ugyanis, hogy a közpolitikai ciklus szépen körbeér, bizonyos legitimitást ad a törvénynek, ráadásul a jelentős támogatottság, ami elfogadta további konszenzusra utal.
Meg merem kockáztatni, hogy annyiból jobb, hogy még nem áll rendelkezésre kormányrendelet, hogy ezt a beadandót is objektívebben tudtam megírni, csak közpolitikai szemlélet alapján.
Annyi viszont biztos, hogy a hallgatói szerződés olcsóbb lesz, mintha emelnék a diplomások kezdő bérét, esetleg garantáltan álláshoz juttatnák őket. A fő kérdés viszont a rendelet kapcsán is az lesz, hogy hosszú távon megéri-e?
