A román-magyar kapcsolatok sosem voltak felhőtlenek. Tudjuk, hogy Romániának nem épp a kedvence a Székelyföldi autonómia kérdése, ugyanakkor a nem tiltott jelkép használatot büntetni túlzás. Románia mégis úgy látja „a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza”.
A román-magyar kapcsolatok sosem voltak felhőtlenek. Vannak ugyan kevésbé „felhős” időszakok, de utána újabb vihar jön. A két ország közti kapcsolat ezért igen kényes, különösen a kettős állampolgárság létezését nem nézte jó szemmel a román kormány. Ezzel lényegében újabb lökést kapott a határon túli magyar közösség magyar identitásának megvallása és magyar kormány nem utasítja el a Székelyföldi autonómia ötletét.
A romániai választásokat követően a politikai aréna is megváltozott, ugyanis a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem jutott be koalíciós partnerként sem a Szociálliberális Unió (USL) alkotta kormányba, ellentétben az előző ciklussal.
Mivel Romániának nem szíve csücske az autonómia kérdése, érthető, hogy nem volt elragadtatva Kovászna és Hargita megye azon ötletétől, hogy kitegye a székely zászlót, ezzel is jelképezve a székelyföldi autonómia mellett való kiállást.
Ebből lett aztán a botrány: büntetést helyezett kilátásba a román kormány Románia jelképének tiszteletben tartásának megsértése miatt, holott a törvény nem tiltja az ilyen jellegű kisebbségi jelképek használatát.
Akkor hogy is van ez? Attól, hogy nem tiltjuk, még nem lehet?
Magyarországnak márpedig óvatosan kéne manővereznie, mivel az USL elég radikális párt hírében áll és ők vannak nyerő helyzetben. Ehelyett Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejezetten arra buzdította a magyar önkormányzatokat, hogy a székely zászló kihelyezésével álljunk ki az autonómia mellett. Természetesen ettől Romániát ismét elöntötte a nacionalizmus és a szuverenitás érzése, Victor Ponta egyenesen azt válaszolta: nem tűri el, hogy kioktassák. Bogdan Aurescu román külügyi államtitkár szerint a tiltás, a román állam részéről el nem fogadott területi autonómia kiharcolásának jelképe.
A legviccesebb az egészben, hogy úgy vélik „hogy Románia teljes mértékben teljesíti a nemzetközi megállapodásokban vállalt kisebbségvédelmi előírásokat, mi több, a kisebbségvédelem területén a "román modellt" nemzetközi szinten is elismerik”. Igazuk van, Az Európai Bizottság ugyanis nem tett még panaszt a romániai kisebbségekkel való bánásmód miatt. Tilthatják jelképeiket, fiatal gyerekeket vihetnek be a rendőrök román zászló rongálásáért, az meg már csak hab a tortán, hogy Sepsiszentgyörgyön Román zászló takarja el a SIC/Terra Siculorum (Székelyföld) feliratú transzparenst.
Románia szerint, tehát amiért nem emelnek szót az Európai Uniónál az jól működik, amit nem tilt a törvény, attól még nem lehet. Ebben az egészben talán az a legbosszantóbb, hogy eközben Magyarországon törvénybe van iktatva, hogy : „A kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó kisebbségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történő megtartására és az ezekhez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.” Az itt élő (csekély számú ugyan), de román kisebbség vígan megteheti azt, amire a határon túl élő magyarok nem. Kifejezheti az általa vallott értékeket.
