Amiért a HÖOK harcol az pár száz ember véleménye. Megfigyeléseim szerint a hallgatók többsége ugyancsak nem ért egyet a kormány terveivel, de az irányvonalat elfogadja, adott esetben támogatja is. Akinek tehát nem tetszik valami, annak jogos igénye lehet a tiltakozásra. A HÖOK viszont mások nevében beszél. A fejünk felett próbál dönteni és azt hiszem, ők is éppen ezért tiltakoznak.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Saját meghatározásuk szerint feladatuk „ mint a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak demokratikus alapon szerveződő és működő országos érdekképviseleti szervezete, a magyar felsőoktatás átfogó fejlesztése érdekében intézményi és regionális szinten nem megoldható felsőoktatás- és ifjúságpolitikai feladatokat végez.”
Választásáról annyit kell tudni, hogy a hallgatói önkormányzatok választják ki és a hatályos felsőoktatási tv. szerint: „79. § (1) A hallgatók országos képviseletét - a (4)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája látja el, amely véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást érintő bármely kérdésben. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája ellátja a hallgatók képviseletét a felsőoktatás országos szervezeteiben.” Tehát, ami t ők mondanak az elvileg úgy van.
Elvileg. Gyakorlatilag azonban cseppet sem, ugyanis az ő hivatalosnak feltételezett álláspontjaikkal a hallgatók jó része nem ért egyet. Lásd a hét eleji demonstráció résztvevőinek számát az index kb. ezerre becsülte, ami igencsak alul múlja még a pesten tanuló hallgatók létszámának töredékét is. (Legyünk megengedőek, vidékről ne kelljen már felutazni ilyen hidegekben).
Ugyanakkor megjegyezném, hogy a kormány által meghozott döntések és azok körülményei miatt jogosan háborodtak fel a hallgatók. Az ugyanis, hogy a felsőoktatási keretszámok drasztikus csökkentését november végén – december elején jelentették be, finoman szólva is inkorrekt. Értem én a szándékot és észlelem is az igazságtartalmát, mivel vannak ismerőseim, akik ötöd meg hatod évesen is ellébecolnak az egyetemeken a ketteskéikkel. De mit csinál az a diák, aki érettségi előtt áll? Évek óta tervezgeti, hogy miként folytassa az életét, ami lássuk be, hogy elég nehéz a mai fiataloknak, akik egyre kevésbé céltudatosak, mint az előző generációk voltak. Mégis végre talált egy olyan szakot a sok, addig ismeretlen „fedőnév” között, ami talán érdekelheti. De puff… most már nincs idő külföldre menni érettségi előtt felsőfokú nyelvismeret megszerzésére, TDK-t már valószínűleg nem fog nyerni, ahogy olimpiát sem. Egy útja maradt: becsülettel és száz százalékosan felkészülni az érettségire. Úgy még lehet esélye.
Ez a helyzet eddig is aktív része volt a felsőoktatási felvételit megelőző időszaknak. Utolsó évben valami jót, ami több-kevésbé érdekel is és mégsem kell emelt matek érettségit tenni, ha abból kettes vagyok, irodalomból meg szín ötös.
Ha a kormány korrekt partner módjára viselkedett volna, ezt a szándékát legkésőbb tavaly ilyenkor kellett volna jeleznie, így esélyt adva az idén jelentkezni szándékozóknak.
Ami mostantól változni fog az a céltudatosság. Aki gimnáziumba jelentkezik, annak bizony már a második évben legalább sejtenie kell ezek után, hogy milyen pálya-felé orientálódjon. Úgy érzem, hogy az idei végzős középiskolás évfolyam nagyon nehéz helyzetben van. Ha a kormány számításai mégsem jönnek be, egy életre elveszti ezt a generációt (de legalább az évfolyamot), mint szavazó bázisát.
Az viszont biztos, hogy a ma utcára vonuló hallgatóknak hamarosan oka lesz a félelemre. Az előző példánál maradva, még, ha nem is jönnek be a kormány számításai és a költségtérítéses forma mégsem lesz elég vonzó az egyetemeken, az így lecsökkent létszám növelni fogja a hallgatói aktivitást és a felsőoktatási színvonalat. Az ezen kívül eső réteg eltávolodik tőlük, nőni fog a kulturális szakadék. Aki viszont a „jobban megversenyeztetett” generációk közül egyetem után kilép a nagybetűs életbe, valószínűleg alaposabb szakmai tudással fog rendelkezni a mostani nagy létszámú évfolyamoknál.
Szerintem tehát jobban tenné a HÖOK ha szép csendben lapítana, ugyanis az általuk fennen hangoztatott pontokat nem véleményezte minden hallgató, nem volt se szavazás, de „oktatási konzultáció” vagy nevezzük bárminek. Amiért a HÖOK harcol az pár száz ember véleménye. Megfigyeléseim szerint a hallgatók többsége ugyancsak nem ért egyet a kormány terveivel, de az irányvonalat elfogadja, adott esetben támogatja is. Akinek tehát nem tetszik valami, annak jogos igénye lehet a tiltakozásra. A HÖOK viszont mások nevében beszél. A fejünk felett próbál dönteni és azt hiszem, ők is éppen ezért tiltakoznak.
