Az Európai Unió ugyan tisztában van a jelenlegi lobbi szabályozás hiányosságaival és elismeri a szigorítás szükségességét, ám úgy tűnik, mégsem kívánja megtenni az első lépéseket, pedig a küszöbön álló szabadkereskedelmi egyezmény indokolttá tenné.
Kép: Corporate Europe Observatory facebook
Valószínűtlennek tűnik a kötelező lobbista nyilvántartás az Európai Unióban, írja az European Voice. A képviselők ennek okát a jelenleg hatályos szerződésekben látják. A nyilvántartás szigorításának egyetlen jogalapja az EUMSZ 352. cikkelye lehet, ami kimondja, hogy a szerződésben foglalt célkitűzéseket a Bizottság javaslatára, a Tanács és Parlament egyetértésével elfogadhatják, ha az nem szerepel a Szerződésben. A kérdés tehát az értelmezés és az intézmények közötti egyetértés.
A Brüsszelben tevékenykedő érdekcsoportokat 2011 óta ugyan nyilvántartásba veszik (Register of Interest Representatives) név, kategória, valamint pénzügyi és személyi erőforrás szerint, önkéntes alapon. Célja, hogy az EU fő döntéshozatali intézményein kívüli csoportokat regisztrálja, mielőtt azok kapcsolatba lépnének az intézmények dolgozóival. Az EU becslései szerint eddig a nem kormányzati szervek 60 százaléka és az üzleti-jellegű szervezetek 75 százaléka regisztrált, ők egyben el is fogadták az érdekcsoportokra vonatkozó „etikai kódexet”, ami magatartási alapelveket tartalmaz. Rajtuk kívül jelen vannak még az „insiderek”, vagyis azon uniós intézmények, amik saját szakterületüknek megfelelően kívánják a törvényeket befolyásolni (pl.: Régiók Bizottsága), ezzel is saját sikerességüket növelni.
A lobbisták célja kezdetekben a tagállamokhoz való hozzáférés volt, amin keresztül (némi ellenszolgáltatásért cserébe) igyekeztek megvalósítani megbízóik vagy saját céljaikat. Ez a helyzet mára megváltozott, ugyanis az Európai Parlamenten és a Bizottság került a hozzáférés célkeresztjébe. Ennek legfőbb oka az együttdöntési eljárás, aminek keretében könnyebben tolmácsolhatják érdekeiket a különböző képviselőkhöz. Sikerességük növelése érdekében ad- hoc politikai szövetségeket alakítanak ki egymással. Hogy mennyire érik el céljukat (vagyis mennyire képesek a törvények számukra kedvező befolyásolására) nincsenek pontos információk a közösségen belül ám a direkt lobbi becsült növekedése 1994 és 2005 között 100 százalékos növekedést mutat, ami arra enged következtetni, hogy az érdekcsoportoknak komoly hasznuk származik brüsszeli jelenlétből.
A témában számos kimutatás, tanulmány és indítvány is született (pl.: Zöld könyv: Európai Átláthatósági Kezdeményezés) és szinte mindben szerepel a regisztráció kibővítése, kötelezővé tétele, ellenőrzése, illetve azok be nem tartására vonatkozó szankciók bevezetése.
A lobbizás, illetve az érdekcsoportok politikába való bevonása nem újkeletű dolog, ugyanis az Egyesült Államokban nagy hagyományai vannak. A különbség annyi, hogy ott egy jól szabályozott több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező rendszer van. A kettő között a legfőbb különbség, hogy az Európai Unióban jelenleg egy bizalmi alapon működő rendszer van, amelynek működéséből eddig mindkét félé profitált. Az EU és intézményei azért, mert az érdekcsoportok véleménybecsatornázása javított a döntéshozatal minőségén, az érdekcsoportok pedig konzultatív szerepüknek köszönhetően könnyebbé vált a hozzáférésük és befolyásolási lehetőségük.
A helyzet nem egyszerű, de hamarosan még tovább fog bonyolódni, mivel az Európai Unió a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodását tervezi az Amerikai Egyesült Államokkal. A dolog nyilvánvaló előnye lenne mindkét fél számára a piacbővülés, de nem árt arra is felfigyelni, hogy a lobbi minden csínját-bínját elsajátított és a kiskapukat jól ismerős amerikai „politikai vállalkozók” (policy entrepreneurs) európai színre lépése komoly nehézségeket okozhat az Uniónak, amennyiben nem zárkózik fel a lobbizás szabályainak szigorításával.
A kérdés tehát az, hogy ér-e annyit az Európai Uniónak hogy törvényeket módosítson és egy óriási lépést téve megpróbál-e felzárkózni az amerikai szabályozáshoz képest vagy marad a bizalmi alapon működő, jóval kevésbé átlátható rendszernél.
