Napolit

Gondolom elég sokan hallottak már a Corvinus egyetemen megrendezett Tárcatükör c. rendezvényről. Akinek nem cseng ismerősen a név, itt van Török Gábor írása (torokgaborelemez.blog.hu/2012/02/18/438_szabad_e_vona_gaborral_mosolyogni).

Már az elején szeretném leszögezni, hogy nem vagyok nagy követője Török Gábornak, de megpróbálok nyitott szemmel járni és elismerni azt, ami érdemes arra. Az ügyhöz annyit szeretnék csak hozzáfűzni, Török Gábor már egyetemi oktatói pozíciójánál fogva is helyesen érezhette azt a kötelezettséget, hogy minden Parlamentben résztvevő pártból meghívjon személyeket. jelen esetben Vona Gábort.

Őszintén szólva az utolsó lökést ezen post megírására Krémer Ferenc (galamus.hu/index.php) írása adta meg. Az ilyen (nézőpontom szerint) szubjektív írásával és "kollaboránsozásával" figyelmen kívül hagyott egy NAGYON FONTOS dolgot, amit sosem szabad elfelednie annak, aki politikáról publicisztikát ír, elemez vagy beszél:a választói akaratot.

Az ugyanis nem véletlen, hogy épp a Jobbikot és nem a Negyedik Köztársaságot hívták meg erre a vitára. A 2010-es választási kritériumokat viszonylag könnyen teljesítő párt minden kétséget kizáróan jogszerűen került be a Parlamentbe, így képviselve a rájuk szavazók érdekeit. Bármennyire is nem tetszik mindez egyes embereknek, ezek tények, amiket el kell fogadnunk, esetleg javasolnám a közvetlen népképviseletet és az amellett kardoskodókat megtenném számláló biztosnak egy-egy ciklusra. A viccet félretéve:

az is tény ugyanakkor, hogy a Jobbik viselkedése jócskán különbözik a megszokott, tradicionális pártokétól cselekedeteivel (pl.: EU zászlóégetés), de ez más lapra tartozik. Ha a választópolgárok úgy ítélték meg, hogy bizalmat szavaznak nekik erre a négy évre, akkor végig kell csinálni velük ezt a négy évet és partnerként kell (vagy legalább meg kell próbálni) annak tekinteni őket. (Arról már nem is beszélve, hogy a Political Capital által is alkalmazott derex-index, ami a szélsőjobboldali hajlandóságot méri a posztszocialista országok szinte mindegyikében erősödést tapasztalt www.politicalcapital.hu/2012/02/attitud-szelsosegesek-magyarorszagon-nemzetkozi-kontextusban/ Amennyiben nem így teszünk, félresöpörjük a népszuverenitást, a választói akaratot, a demokrácia alapelveit, amit az Európai Parlament szerint már így is lábbal tiprunk és rá lehet gyújtani az eddig oly népszerű nótára "na és akkor mit csinál az Unió?", az eredmény látható: a Bizottság befagyasztja a támogatásokat, amire még mindig lehet mondani, hogy "na és?", de ha kicsit tovább szőjük a gondolatmenetet rájövünk, hogy az állam aranytojást tojó tyúkjai mi vagyunk.

A tanulság tehát: demokráciában vannak bizonyos alapértékek és normák, amiket meg lehet sérteni, de nem ajánlott.