(300x200).png)
A cikk megjelent az Esztergomi Laboratórium honlapján is
Adott két jól ismert szituáció, amitől hangos a belföldi és külföldi sajtó. Pro és kontra vélemények hada jelenik meg percről-percre, miközben mindenkinek van véleménye. De vajon mennyire okos dolog a végsőkig kitartani a vélt igazunk mellett?
Bármennyire is abszurdnak tűnik, az esztergomi képviselő-testület és köztársasági elnökünk helyzetében elég sok a hasonlóság. Amiben leginkább közösek, az a politikai botrány, ami körülöttük kialakult. Nem ők robbantották ki, mégis egy olyan politikai vihar alakult ki körülöttük, ami esélyes módon sodorhatja el őket. Ám ez várhatóan mégsem fog bekövetkezni.
Egyrészt azért nem, mert a jogrendszer pontosan szabályozza, hogy milyen esetekben lehetnek lemondathatók. Schmitt Pál jogilag sérthetetlen. Ebből következik, hogy felette nem áll senki az állami hierarchiában, eltávolításához mandátumának lejárta vagy egyéni döntése szükségeltetik. Az esztergomi képviselő testület Fideszes többségének megszűnési alternatívái (helyi önkormányzati választás napján lejáró mandátum, a képviselő választójogának elvesztése, az összeférhetetlenség kimondása, lemondása, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testületi ülésén, a képviselő-testület feloszlatásával, képviselő-testület feloszlása esetén) lényegében a képviselők közti szélesebb körű megegyezésben különbözik, a magasabb szintet elfoglaló köztársasági elnöktől.
Bár a köztársasági elnök eredeti funkcióját ugyanúgy gyakorolhatja, mint a krach kirobbanása előtt, erkölcsi méltóságát elvesztette, arról pedig már ne is beszéljünk, hogy iskolájának régi mulasztásával takarózik egy nyilvános bocsánatkérés helyett. A képviselő testület azonban egy légüres térben mozog, ahol a becsületes, konszenzuson alapuló politikai döntések meghozhatatlanok az ellenzék és a polgármester egyetértése nélkül.
A helyzet súlyos esztergomi és belpolitikai szinten is. Miközben Fellegi Washingtonban egyeztet az IMF-fel kötendő hitelmegállapodásról, Esztergomban kinéz egy újabb adósságrendezési eljárás, mivel a városnak több százmillió forintot kell befizetnie a központi költségvetésbe az állam által a várostól átvett intézmények után és amennyiben ez nem következik be az államkincstár élhet az inkasszó jogával.
A stabilizáció késedelme vitathatatlanul végezetes lehet mind Esztergom, mind Magyarország számára. A hitel ugyanis nem ördögtől való, ha a felvétel után megkezdődik olyan produktív ágazatok kialakítása, amiből finanszírozhatóvá válik a visszafizetés.
Ezen gazdaságélénkítő intézkedések azonban nem jöhetnek létre összefogás nélkül. Bármennyire is savazza ország-világ a köztársasági elnököt, érdemes lenne belegondolni, hogy ki robbantotta ki ezt az egészet? Egy magyar ember és ennek isszuk a levét. Rajtunk röhög ország-világ mikro-szinten, makro-szinten viszont komolytalan és instabil képet festünk a jövőbeli hitelezőink előtt, nélkülük viszont, szinte lehetetlen a kilábalás.
