Schmitt Pál ex-köztársasági elnök még 15 napig posztján marad lemondása után, amit írásban is be kell nyújtania az Országgyűlésnek, ezután Kövér László követi, de az ellenzék már most ötletel az államfői tisztségről.
Schmitt Pál április 2-án az Országgyűlés előtt napirend előtti felszólalás formájában lemondott köztársasági elnöki tisztségéről a plágiumügye következtében kialakult nemzeti megosztottságra hivatkozva.
Vona Gábor (Jobbik) szerint a köztársasági elnöki funkciót ért erodálódáson csak egy közvetlenül megválasztott köztársasági elnök segíthet, ehhez pedig az Alaptörvény módosítását indítványozzák.
A köztársasági elnök kicsiny hazánk legmagasabb közjogi méltósága, akit az Országgyűlés választ. Ezt a részt szeretné a Jobbik módosítani. De milyen következményei lehetnek ennek? Egyrészt az erodálódás folytatódna, hiszen a legmagasabb közjogi méltóság címétől tudat alatt is megfosztanák az államfőt, lényegében egy országgyűlési képviselő legitimációjával bírna, így tehát egy szinttel alacsonyabb helyre kerülne politikai státusában még akkor is, ha a jelenlegivel azonos jogkörök illetnék meg.
Nehéz lenne megmondani, hogy a közvetlenül vagy közvetetten választott személyeket preferálják jobban az emberek, hiszen nem készül ilyen jellegű felmérés. Az azonban könnyen elfogadható tény, hogy az eddigi köztársasági elnökeink támogatottsága többnyire felülmúlta a politikai paletta más „hullócsillagait”, akinek népszerűsége többnyire egy adott időtávon belüli politikai intézkedéstől függ.
A Jobbik javaslata nem ördögtől való, hiszen a köztársasági elnök elméletileg minden magyar embert képvisel egyfajta külön gondolati struktúrában és őket képviseli külföldön és belföldön egyaránt. Innen nézve nem egy hamvába szült ötlet. De tekintettel a frissen kijött Alaptörvény viszonylagos jogpozitivizmusára aligha lehet valószínű ez a módosítás, hiszen a kormánypárt eddig kiépített stabil ellenőrző-szabályozó jellege bedőlne. A Fidesz nem fogja a lovak közé dobni a gyeplőt.
